Sokan gondolják, hogy a rövid novellák írása könnyű feladat, hiszen nem kell olyan hosszú és összetett történetet felépíteni, mint egy regénynél. Ám aki valaha is próbálkozott ilyen jellegű kreatív írással, az tudja, hogy a rövidség korántsem jelent egyszerűséget. Ellenkezőleg, a rövid novellák megírása komoly kihívást jelent az írók számára, hiszen néhány oldalon, vagy akár pár bekezdésben kell egy olyan történetet elmesélni, ami elgondolkodtat, meghat vagy akár meg is rázza az olvasót.
A rövid novella műfaji jellemzői
A rövid novella egy viszonylag rövid terjedelmű elbeszélő műfaj, mely jellemzően 5-10 oldal terjedelemben mozog. Fontos sajátossága, hogy a cselekmény egyetlen szálra, egyetlen konfliktusra, egyetlen fordulópontra épül. Nem enged teret a bonyolult cselekményszövésnek vagy a szereplők részletes jellemzésének. Ehelyett a történet egyetlen jelentős eseményre, egyetlen sorsfordító pillanatra koncentrál, és arra próbálja ráirányítani az olvasó figyelmét.
A rövid novellákban általában csak néhány főszereplő jelenik meg, akik közül is rendszerint az egyik a központi alak, akinek a sorsán, élményein, gondolatain keresztül bontakozik ki a történet. Emellett a cselekmény helyszíne is jellemzően egyetlen, jól körülhatárolt tér, legyen az akár egy szoba, egy ház, vagy egy kisváros. Ez a fókuszáltság és tömörség adja a rövid novellák erejét és hatásosságát.
Fontos megjegyezni, hogy a rövid novella nem feltétlenül kell, hogy happy end-del végződjön. Sőt, sokszor éppen az a célja, hogy megrendítse, elgondolkoztassa vagy akár sokkolja az olvasót egy váratlan, drámai, tragikus fordulattal. A lényeg, hogy a történet valamilyen módon maradandó nyomot hagyjon az olvasóban, legyen szó akár pozitív, akár negatív élményről.
Saját élmények beépítése a rövid novellákba
A rövid novellák írásakor különösen hasznos, ha az író saját élményeiből, tapasztalataiból merít ihletet. Ezáltal ugyanis olyan élethű, hiteles történeteket tud létrehozni, melyek közelebb állnak az olvasó életéhez, érzéseihez, problémáihoz.
Amikor az író saját élményeit használja fel kiindulópontként, sokkal könnyebben tud olyan részleteket, érzéseket, gondolatokat beépíteni a történetbe, amelyek valóban megragadják az olvasó figyelmét. Hiszen ezek a momentumok valós alapokon nyugszanak, nem csupán kitalált elemek.
Ráadásul a saját élményekből merítő írók sokkal jobban át tudják érezni a szereplők érzéseit, motivációit, belső vívódásait. Ennek köszönhetően a történetek sokkal élőbbé, meggyőzőbbé és elmélyültebbé válnak. Az olvasó valóban úgy érezheti, mintha ő maga élné át a szereplők sorsfordító pillanatait.
Persze nem minden saját élmény alkalmas közvetlenül novellává formálásra. Sokszor szükség van arra, hogy az író némileg átalakítsa, kiegészítse, sarkítsa az eseményeket, hogy azok valóban érdekes, fordulatokban gazdag, drámai történetté álljanak össze. Ám a kiindulópont mindenképpen a saját tapasztalat kell, hogy legyen.
Hogyan építsünk be saját élményeket a rövid novellákba?
Ha szeretnénk saját élményeinket beépíteni egy rövid novellába, érdemes először is végiggondolni, hogy életünk mely eseményei, tapasztalatai lehetnek igazán érdekes, megragadó kiindulópontok egy novella számára. Melyek azok a momentumok, amelyek valamilyen módon kiemelkednek a mindennapokból, amelyek megrendítettek, megleptek vagy elgondolkodtattak minket?
Érdemes időt szánni arra, hogy felidézzük és átgondoljuk ezeket a fontos élményeket. Próbáljuk meg részletesen felidézni a történteket, a körülményeket, a szereplőket, az érzéseinket. Milyen volt a helyszín, milyen volt a hangulat, milyen gondolatok, félelmek, örömök kavarogtak bennünk? Mindezeket érdemes alaposan végiggondolni és lejegyezni, hogy aztán felhasználhassuk őket a novella megírása során.
Amikor már rendelkezünk egy jó alapanyaggal a saját élményekből, akkor jöhet a kreatív rész: az, hogy ezeket az elemeket felhasználva kitaláljuk a novella cselekményét, szereplőit, fordulatait. Érdemes elgondolkodni azon, hogy miként lehet az eredeti élményt átalakítani, kiszínezni, felnagyítani úgy, hogy abból egy valóban érdekes, megragadó rövid novella szülessen.
Fontos, hogy ne ragaszkodjunk túlzottan a valós eseményekhez, hanem legyünk bátrak a fikcionalizálásban. Akár a főszereplő nemét, korát, személyiségét is megváltoztathatjuk az eredeti élményhez képest, ha az jobban illeszkedik a novella koncepciójához. Vagy akár a cselekmény egyes elemeit is átírhatjuk, felnagyíthatjuk, drámaivá fokozhatjuk, ha úgy érezzük, hogy az élményből így lesz igazán jó történet.
Emellett érdemes arra is figyelni, hogy a novella ne legyen teljesen azonos a valós életből vett élménnyel. Hagyjunk teret a fantáziának, a fikciós elemeknek is, hogy az ne tűnjön egy az egyben leírt valós történetnek. A cél az, hogy az eredeti élmény inspiráljon minket, de aztán mi magunk formáljuk, alakítsuk, fejlesszük tovább saját kreatív elképzeléseink szerint.
A hitelesség megőrzése
Bár a rövid novellában teret engedhetünk a fikcionalizálásnak, mégis fontos, hogy megőrizzük a hitelesség és az élethűség érzetét. Hiszen ha az olvasó érzi, hogy a történet mögött valós élmények, érzések, tapasztalatok húzódnak meg, az nagyban fokozhatja a novella erejét, hatásosságát.
Ennek érdekében érdemes arra törekedni, hogy a novella szereplői, helyszínei, hangulatai, még ha fiktívek is, mégis valóságosnak, élőnek hassanak. Használjunk konkrét, érzékletesen leírt részleteket, melyek felidézik a valós élményeket. Adjunk teret a szereplők gondolatainak, érzelmeinek, belső vívódásainak is, hogy az olvasó valóban beleélhesse magát a történetbe.
Emellett fontos, hogy a novella cselekménye, felépítése, logikája is megállja a helyét. Kerüljük a túlzásba vitt, valószerűtlen fordulatokat, cselekmény-elemeket. Inkább arra törekedjünk, hogy a történet, még ha fikció is, mégis hihetőnek, életszerűnek tűnjön.
Így, ha sikerül jól ötvöznünk a valós élményeket a kreatív fikcionalizálással, akkor olyan rövid novellákat hozhatunk létre, melyek egyszerre hatnak hitelesen és megragadóan az olvasóra. Olyan történeteket, melyekben az olvasó valóban benne érezheti magát, s melyek maradandó nyomot hagynak benne.
Összességében elmondhatjuk, hogy a saját élmények beépítése rendkívül hasznos eszköz a rövid novellák írása során. Hiszen ezáltal olyan történeteket tudunk létrehozni, melyek közel állnak az olvasó életéhez, s melyek képesek megragadni, megindítani vagy éppen sokkolni a befogadót. A lényeg, hogy ne ragaszkodjunk szolgaian a valós eseményekhez, hanem legyünk kreatívak a fikcionalizálásban is. Így hozhatunk létre igazán emlékezetes, hatásos rövid novellákat.
Ezen túlmenően, amikor saját élményeinket építjük be egy rövid novellába, érdemes arra is figyelni, hogy ne csak a külső, leíró elemeket használjuk fel, hanem a belső, érzelmi tapasztalatainkat is. Hiszen ezek azok a momentumok, amelyek igazán megragadják az olvasót, és lehetővé teszik, hogy beleélje magát a szereplő lelkivilágába. Érdemes tehát alaposan végiggondolni, hogy milyen érzéseket, gondolatokat, félelmeket, örömöket éltünk át az adott élmény során, és ezeket is beépíteni a novella szövegébe. Ezáltal a történet még hitelesebb, személyesebb és elmélyültebb lesz az olvasó számára.
