Az utóbbi években sokat hallani a túlzott képernyőhasználat, a "screen time" veszélyeiről. Sokan panaszkodnak, hogy egész nap a telefonjukat bújják, és képtelenek szabadulni a digitális világtól. Valóban komoly probléma ez, és fontos, hogy tudatosabban álljunk hozzá. Éppen ezért elhatároztam, hogy egy héten keresztül pontosan nyomon követem a saját képernyőhasználatomat, és őszintén beszámolok róla.
Hétfő
Hétfő reggel 7-kor ébredtem, és az első, amit megtettem, hogy megnéztem a telefonom képernyőjét. Látom, hogy az elmúlt 8 órában több mint 3 órát töltöttem különböző alkalmazások használatával. Ez elég soknak tűnik, különösen, hogy még a napom sem kezdődött el igazán. Gyorsan átfutom a legfontosabb értesítéseket és üzeneteket, majd igyekszem a reggeli rutinomra koncentrálni. Reggelizés közben is folyamatosan pillantgatok a telefonra, de legalább nem használom aktívan.
Munkába indulás előtt még gyorsan megnézem a híreket és a közösségi médiát. Kicsit meglepődök, hogy erre közel fél órát rászántam. Azt gondoltam, hogy csak pár percet fogok erre fordítani. Már ezen a ponton látom, hogy a képernyőhasználat könnyedén eluralkodhat rajtam, ha nem figyelek oda.
Az irodában próbálok koncentrálni a feladataimra, de folyamatosan megzavar a telefonom. Értesítések, üzenetek, social media posztok – szinte megállás nélkül csörög és vibrál. Igyekszem ellenállni a kísértésnek, de néha mégis belekukkantok. Délre már majdnem 2 órát töltöttem képernyő előtt.
Ebédszünetben megint előkerül a telefon, és egy gyors közösségi média körözés után látom, hogy újabb 40 percet töltöttem vele. Kezd kicsit aggasztani ez a tendencia.
Délután sikerül jobban összpontosítani a munkára, és csak ritkán nézek a telefonra. Ennek ellenére a nap végére összességében több mint 4 órát töltöttem képernyő előtt. Ezt őszintén szólva sokallom.
Kedd
Kedden reggel már tudatosabban figyelek oda a telefonhasználatomra. Igyekszem a lehető legkevesebbet nézni a kijelzőt reggeli rutinok közben. Ennek ellenére még így is majdnem fél órát töltöttem különböző alkalmazásokban.
Az irodában kezdek jobban odafigyelni arra, hogy mikor és mennyi időre nyitom meg a telefonom. Próbálok legalább egy-egy óra hosszú koncentrált időszakot tartani, amikor teljesen elzárkózom a digitális világtól. Ez többé-kevésbé sikerül is, bár néha azért mégis elővettem a telefont egy-egy rövid pillantásra.
Ebédszünetben már jobban uralma alatt tartom magam, és mindössze 20 percet töltök képernyő előtt. Délután is hasonlóan jól megy, és végül a nap végére már csak 3 és fél órát mutat a képernyőhasználati statisztika. Sokkal jobban érzem magam, mint tegnap.
Szerda
Szerdán reggel tovább próbálom csökkenteni a telefonhasználatot. Sikerül is, és mindössze negyed órát töltök képernyő előtt az ébredés és a munkába indulás között. Jó érzés, hogy ezen a téren egyre jobban uralma alatt tartom magam.
Az irodában is hasonlóan jól megy, bár azért néha-néha még mindig elővettem a telefonomat egy-egy rövid pillantásra. Igyekszem minden alkalommal megkérdezni magamtól, hogy tényleg szükségem van-e erre, vagy csak megszokásból teszem. Ez sokat segít abban, hogy jobban kontrolláljam a képernyőhasználatomat.
Ebédszünetben már csak 15 percet töltöttem közösségi médiázással, ami szintén komoly javulás a korábbi napokhoz képest. Délután is hasonlóan jól ment, így a nap végére mindössze 3 órát mutat a statisztika. Egyre inkább kezdem érezni az előnyeit annak, hogy jobban odafigyelek a telefonhasználatomra.
Csütörtök
Csütörtök reggelre már teljesen belerázódtam ebbe az új rutinba. Mindössze 10 percet töltöttem képernyő előtt a reggeli teendőim közben, ami szerintem nagyon jó eredmény. Egyre jobban sikerül megtörnöm a rossz szokásaimat.
Az irodában is hasonlóan jól ment a dolog. Még mindig előfordult, hogy megcsábított a telefon, de sikerült ellenállnom a kísértésnek. Néha felvettem ugyan a telefont, de gyorsan vissza is raktam, miután ellenőriztem a legfontosabb értesítéseket. Ebédszünetben is csak 10-15 percet töltöttem közösségi médiázással.
Délután már szinte meg sem hallottam a telefon csörögését vagy vibrálását. Teljesen belemerültem a munkába, és csak ritkán néztem rá a kijelzőre. A nap végére már csak 2 és fél órát mutatott a képernyőhasználati statisztika, ami hatalmas javulás az első napokhoz képest. Egyre jobban érzem, hogy ez jót tesz a mentális egészségemnek és a termelékenységemnek is.
Péntek
Pénteken reggel már szinte észre sem vettem, hogy elővettem a telefont. Rutinszerűen ellenőriztem az értesítéseket, de nem időztem el túl hosszan. Összesen 15 percet töltöttem képernyő előtt a reggeli teendőim közben.
Az irodában is hasonlóan jól ment. Néha-néha még mindig megkísértett a telefon, de egyre jobban sikerült ellenállnom a csábításnak. Ebédszünetben már csak 10 percet szántam közösségi médiázásra, és délután is hasonlóan jól ment a dolog.
A nap végére mindössze 2 órát mutatott a statisztika. Egyre jobban érzem, hogy javul a koncentrációm és a termelékenységem is. Sokkal jobban tudok most a munkámra fókuszálni, és kevésbé zavar a telefonom állandó csörögése és vibrálása.
Szombat
Szombaton természetesen jóval több időt töltöttem a képernyő előtt, hiszen nem kellett bemennem az irodába. Reggel azért még igyekeztem viszonylag mértékletes maradni, és csak fél órát szántam a telefonozásra.
Aztán persze a nap folyamán egyre inkább előkerült a telefon. Megnéztem a híreket, scrolloztam a közösségi médiában, és időnként még játszottam is valamit. Összességében körülbelül 3 órát töltöttem képernyő előtt szombaton.
Ennek ellenére nem érzem magam rosszul emiatt. Hétvégén természetes, hogy többet használjuk a digitális eszközeinket, hiszen több szabadidőnk van. A lényeg, hogy hétköznap sikerült jól kontrollálnom a képernyőhasználatomat, és most megengedhetem magamnak, hogy kicsit többet is foglalkozzak a telefonnal.
Vasárnap
Vasárnap aztán végképp nem nagyon figyeltem oda a telefonhasználatomra. Egész nap lógattam a kanapén, és közben folyamatosan scrolloztam, chatteltem és videókat néztem. Összességében több mint 4 órát töltöttem képernyő előtt ezen a napon.
Bevallom, egy kicsit rossz érzés volt ez, mert éreztem, hogy ezzel elpazaroltam az értékes hétvégi időmet. Vasárnap estére már kicsit fáradtnak és szétszórtnak is éreztem magam. Nyilvánvaló, hogy a túlzott képernyőhasználat negatív hatással van a mentális egészségemre.
Mindazonáltal úgy gondolom, hogy ez egy kivétel volt, és az egész heti tendencia még mindig pozitív. Hétköznap sikerült jól kontrollálnom a telefonhasználatomat, és csak a hétvégén engedtem egy kicsit lazábban. Most, hogy vége a hétnek, elhatároztam, hogy a következő héten is hasonlóan fogok eljárni.
