A technológiai fejlődés rohamos ütemben változtatja meg a munkaerőpiacot. Számos szakértő szerint a jövőben számos munkahely fog megszűnni az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése miatt. Ebben a kontextusban az alapjövedelem kérdése egyre inkább előtérbe kerül, mint lehetséges megoldás a társadalmi változásokra. De vajon tényleg megszűnnek-e a munkahelyek, és az alapjövedelem valóban a jövő kulcsa lehet?
A munkahelyek megszűnésének réme
Napjainkban egyre több szó esik arról, hogy a technológiai fejlődés, különösen az automatizáció és a mesterséges intelligencia, tömeges munkahelyvesztéshez vezethet a közeljövőben. Számos tanulmány próbálja megbecsülni, hogy a jelenlegi foglalkozások mekkora hányada válhat automatizálhatóvá az elkövetkező évtizedekben.
Egy gyakran idézett 2013-as tanulmány szerint az Egyesült Államokban a munkahelyek 47%-a van veszélyben az elkövetkező évtizedekben az automatizáció miatt. Egy 2016-os OECD-tanulmány szerint az OECD-országokban a munkahelyek 9%-a teljesen automatizálható, míg további 25% részben automatizálható. Egyes szakértők ennél is borúsabb jövőképet festenek, és akár a munkahelyek 80%-ának megszűnését is elképzelhetőnek tartják a következő évtizedekben.
Ezek a becslések persze nagyban függnek attól, hogy milyen ütemben fejlődik a technológia, és milyen mértékben terjednek el az automatizált rendszerek a munkaerőpiacon. A pesszimistább forgatókönyvek szerint a mesterséges intelligencia és a robotika rohamos fejlődése miatt a munkahelyek tömeges megszűnése elkerülhetetlen. Az optimistább elemzések szerint viszont a technológiai változások inkább a munkafeladatok átalakulását, mintsem a munkahelyek tömeges megszűnését hozzák majd magukkal.
Az alapjövedelem, mint lehetséges megoldás
Abban a helyzetben, amikor a munkahelyek tömeges megszűnésével kell számolni, az alapjövedelem koncepciója egyre inkább előtérbe kerül, mint lehetséges megoldás a társadalmi problémákra. Az alapjövedelem lényege, hogy minden állampolgár vagy állandó lakosú személy rendszeres, feltétel nélküli pénzbeli juttatásban részesülne az államtól, függetlenül attól, hogy van-e jövedelme vagy munkája.
Az alapjövedelem hívei szerint ez a rendszer segíthet megoldani a tömeges munkanélküliség problémáját, mivel a polgárok alapvető megélhetését biztosítaná akkor is, ha nem tudnak elhelyezkedni a hagyományos értelemben vett munkaerőpiacon. Emellett az alapjövedelem lehetővé tenné, hogy az emberek szabadabban válasszanak munkát, vagy akár vállalkozzanak, mivel nem kellene aggódniuk az alapvető szükségleteik fedezése miatt.
Azok, akik támogatják az alapjövedelem bevezetését, arra is rámutatnak, hogy a technológiai fejlődés és az automatizáció olyan mértékű társadalmi változásokat hozhat, amelyekre a hagyományos jóléti rendszerek már nem tudnak megfelelő válaszokat adni. Az alapjövedelem ezzel szemben rugalmasabb megoldást kínálhat, amely képes alkalmazkodni a változó körülményekhez.
Természetesen az alapjövedelem bevezetésének is megvannak a maga kihívásai és ellenérvei. Felmerül a kérdés, hogy honnan lehetne előteremteni a szükséges forrásokat egy ilyen rendszer fenntartásához. Emellett sokan attól tartanak, hogy az alapjövedelem demotiválhatná az embereket a munkavállalásra. Egyes szakértők szerint ehelyett inkább a meglévő szociális rendszerek átalakítására, célzottabb támogatásokra lenne szükség.
A technológiai változások társadalmi hatásai
Akár pesszimista, akár optimista forgatókönyveket nézünk, annyi biztos, hogy a technológiai fejlődés komoly társadalmi átalakulást fog hozni a közeljövőben. Nemcsak a munkahelyek megszűnése, hanem a megmaradó munkahelyek jellegének átalakulása is várható.
Egyes elemzések szerint a rutin jellegű, kiszámítható feladatok egyre inkább automatizálhatóvá válnak, miközben felértékelődnek az emberi kreativitást, problémamegoldást és komplex gondolkodást igénylő munkakörök. Ez azt jelenti, hogy a jövő munkaerőpiacán egyre fontosabbá válnak az úgynevezett "puha készségek", mint a kommunikáció, az együttműködés vagy a kritikus gondolkodás.
Emellett a távmunka és a rugalmas munkavégzés elterjedése is átalakíthatja a hagyományos munkahelyi struktúrákat. Egyes szakértők szerint a jövőben a vállalatok egyre inkább "gig economy" jellegű, projektalapú, rugalmas munkaerőt fognak alkalmazni, ahelyett, hogy állandó, teljes munkaidős állományokat tartanának fenn.
Mindez komoly kihívások elé állítja majd a jóléti rendszereket és a társadalombiztosítási modelleket is. A hagyományos, munkaalapú szociális ellátórendszerek egyre inkább elavulttá válhatnak ebben a megváltozott környezetben. Éppen ezért egyre többen vetik fel az alapjövedelem bevezetésének szükségességét, mint olyan megoldást, amely rugalmasabban tud alkalmazkodni a munkaerőpiac jövőbeli átalakulásához.
Az alapjövedelem kísérletek tanulságai
Bár az alapjövedelem koncepciója elméletben ígéretes megoldásnak tűnik a munkahelyek megszűnésének problémájára, a gyakorlatban való megvalósítása számos kihívással jár. Néhány ország és város már kísérletezett az alapjövedelem bevezetésével, hogy feltérképezzék a rendszer működését és hatásait.
Finnországban 2017-2018 között zajlott egy kétéves alapjövedelem-kísérlet, amelyben 2000 véletlenszerűen kiválasztott munkanélküli részesült havi 560 euró alapjövedelemben. A kísérlet tapasztalatai azt mutatták, hogy az alapjövedelem nem csökkentette a résztvevők munkavállalási hajlandóságát, sőt, a mentális egészségük és szubjektív jóllétük is javult. Ugyanakkor a kísérlet mérete és időtartama nem volt elég ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni az alapjövedelem makrogazdasági hatásairól.
Hasonló kísérleteket végeztek Hollandiában, Kanadában és Kaliforniában is. Bár a részletek eltérőek voltak, a tapasztalatok összességében azt mutatják, hogy az alapjövedelem pozitív hatással lehet a résztvevők életminőségére és jóllétére. Ugyanakkor a rendszer finanszírozásának és a munkaerőpiaci ösztönzőkre gyakorolt hatásának kérdése továbbra is nyitott.
Összességében elmondható, hogy bár az alapjövedelem ígéretes megoldásnak tűnik a technológiai változások okozta társadalmi kihívásokra, a gyakorlati megvalósítás még sok bizonytalansággal terhelt. A jövőben várhatóan további kísérletek és viták fogják finomhangolni az alapjövedelem koncepcióját, hogy az valóban hatékony válasz lehessen a munkahelyek megszűnésének problémájára.
Ahogy a korábbi részekből kiderült, a technológiai fejlődés, különösen az automatizáció és a mesterséges intelligencia, valóban forradalmasíthatja a munkaerőpiacot a közeljövőben. Ennek a változásnak az egyik lehetséges válasza lehet az alapjövedelem bevezetése, amely biztosíthatná az állampolgárok alapvető megélhetését akkor is, ha nem tudnak hagyományos értelemben vett munkát vállalni.
Bár az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy az alapjövedelem pozitív hatással lehet a résztvevők életminőségére és jóllétére, a rendszer tényleges megvalósítása számos kihívással jár. Felmerül a kérdés, hogy honnan lehetne előteremteni a szükséges forrásokat egy ilyen rendszer fenntartásához, illetve, hogy az alapjövedelem nem demotiválná-e az embereket a munkavállalásra. Emellett a rendszer makrogazdasági hatásai is bizonytalanok, és további részletes elemzéseket igényelnek.
Mindemellett az alapjövedelem támogatói arra is rámutatnak, hogy a hagyományos jóléti rendszerek egyre inkább elavulttá válhatnak a megváltozott munkaerőpiaci körülmények között. Az alapjövedelem ezzel szemben rugalmasabb megoldást kínálhat, amely képes alkalmazkodni a technológiai változások okozta társadalmi átalakuláshoz. A jövőben várhatóan további kísérletek és viták fogják finomhangolni az alapjövedelem koncepcióját, hogy az valóban hatékony válasz lehessen a munkahelyek megszűnésének problémájára.
